Robelin-féle graforajz
Egy sajátos módszer, ami segít jobban megismerni önmagunkat.
Nem is írás, és nem is rajz, mégis egy kicsit mind a kettő.
Megtudhatjuk-e, hogy mi az oka a sorozatos kudarcnak, veszteségnek, annak ellenére, hogy mindent megteszünk, és mégsem a jó eredményeknek örülhetünk?
Ezek a gondolatok sosem hagytak nyugodni.
Amikor a grafológiával közelebbi ismeretségbe kerültem, rácsodálkoztam, hogy milyen mélységekben mutat rá az ismert és kevésbé ismert képességekre, tulajdonságokra, külső és belső konfliktusokra. Ennek köszönhető, hogy megszereztem a grafológusi képesítést. Mivel ennél jóval régebb óta foglalkoztatott az a kérdés, hogy vajon milyen tulajdonságokkal rendelkeznek azok az emberek, akik ilyen, vagy olyan virágoskertet – egyáltalán kertet – álmodnak meg maguknak, ezért egyértelmű volt, hogy kerestem a párhuzamot a grafológia és a Képzeletbeli kertépítés között.
A Robelin-féle graforajz – vagy más néven: Képzeletbeli kertépítés
Nem grafológia, és nem rajzelemzés. De vannak részei, amelyek mindkettővel rokoníthatók. A tér használata például ilyen. A Robelin-féle graforajznak azonban saját térszimbolikája van.
A Robelin-féle graforajz a kérdező személy egészéről ad tükröt. Rámutat arra, hogy mikor és milyen jellegű kudarcok, vesztesként megélt események emlékképe gátolja, hogy vágyait teljesítse, képességét eredményesen használja. Felismerhetővé és érthetővé teszi a nem kívánatos tettek okát. Amikor papírra kerül az a képzeletbeli kert, ahol a rajzoló maradéktalanul boldog lenne, láthatóvá válik, hogy milyen esemény hagyott maradandó nyomot maga után, mi blokkolja őt a sikeres eredményekben. Sok éves tapasztalat alapján bizton állíthatom, hogy a velünk született tehetség kamatoztatásának akadályai elháríthatók.
Divat a podcast, én pedig örömmel éltem a lehetőséggel.
Szabó Juli, újságíró/műsorvezető kérdéseire válaszolok.
A Robelin-féle graforajz különlegessége
A Robelin-féle graforajz, eltérően a fentiektől, nem íráselemzés, és nem rajzelemzés. Nem kell szépen, vagy csúnyán írni, nem kell még ügyesen vagy ügyetlenül rajzolni sem. Elég az is, ha csak jelképesen rajzolunk egy kertet. Lehet ez akár egy liget, vagy park, vagy semleges terület is. A lényeg csak az, hogy mit és hová teremt a képzeletünk.
A Robelin-féle graforajz módszerének segítségével jobban megismerhetjük önmagunkat, saját tetteink és a velünk történtek okát, és így könnyebben találhatunk a megoldást problémáinkra, vagy jobban élhetünk együtt velük, mint eddig. Segít önmagunk megismerésében, megértésében és elfogadásában.
Módszerem
Többféle rajzelemzéssel találkozhatunk, amelyek hasznos és jól értékelhető képet adnak a rajzoló bizonyos életterületeken jelentkező problémájáról.
A Life TV-ben ismertettem saját módszeremet, mely során egy kertet kell rajzolni és kiderül, mikor és milyen kudarc, veszteségként megélt esemény emlékképe gátolja a kérdezőt abban, hogy képességeit kibontakoztathassa.
Robelin-féle graforajz
Egy sajátos módszer, ami segít jobban megismerni önmagunkat. Nem is írás, nem is rajz, mégis egy kicsit mindkettő.
A Robelin-féle graforajz segít megérteni visszatérő problémáink, tetteink okait. Röviden: segít közelebb kerülnünk önmagunkhoz.
Miben különbözik az írás a rajztól? Az írás meghatározott, és egységesen elfogadott szimbólumok sorozatából áll. A rajznak viszont csak az egyéni fantázia szab határt.
Mindkettő által kifejezzük önmagunkat. Az írásra és a rajzra is igaz, hogy a formák, a méretek és a papíron elfoglalt tér is képet ad készítőről.
Az írásban egységesen elfogadott és használt szimbólumokat vetünk papírra, a létrehozásuk azonban teljesen egyedi. Mindenkinek a tolla alatt másképp kerekednek az oválok, másképp dőlnek a szárak, másképp nyomjuk a tollat a papírra.
Vonalaink éppoly egyediek, mint vonásaink – ezért láthatja a grafológus, hogy milyen nyomot hagytak bennünk az átélt események. Felismeri az oválok kerekségéről, milyen a duktor (az író személy) kapcsolata önmagával, hogyan foglal helyet a világban. A legapróbb írott vagy rajzolt jel is árulkodik arról, hogyan formálódott képességünk, személyiségünk, mi magunk a megélt események, a velünk történtek hatására.
Ahogyan egy bádogkannán az ütés nyoma horpadásként megmarad, ugyanúgy őrizzük magunkban a kudarcként, veszteségként megélt eseményeknek is az emlékét. Mindez megjelenik írásunkban, és – másképpen, szabadabban, de – megjelenik a rajzunkban is. Írásunk és rajzunk úgy jelenik meg a papíron, ahogyan mi magunk a világban, és árulkodik arról is, amit a világ nem lát belőlünk.
Kertünkben rentőzködő múltunk
Ha erre a válaszunk: nem, akkor átgondoljuk, mit tehetünk azért, hogy lehetőségeinket jobban kihasználhassuk, mint eddig tettük. Végiggondoljuk, hogy akadályaink, nehézségeink törvényszerűen vannak-e jelen az életünkben, vagy elkerülhetők, megoldhatók lennének-e. Múltunk kertjében bóklászva rátalálhatunk a változás kulcsára is. Minden akadályt, nehézséget nem iktathatunk ki az életünkből. Minden problémánkat nem oldhatjuk meg. Vannak olyanok is, amikkel együtt kell élnünk. Ilyenkor jó tudnunk, hogyan tehetjük ezeket elviselhetőbbé, jobban megélhetővé önmagunk számára.
A múltat nem írhatjuk át, de felismerhetjük, hogy milyen nyomot hagyott bennünk, és ezáltal hogyan alakítottuk eddig az életünket. A felejtés zsákjába tuszkolt események, az ezek miatt magunkkal hurcolt problémáink is előbukkannak a Robelin-féle graforajz segítségével. Így már könnyebben felismerhetjük, mi az, amin változtathatunk, mit tehetünk önmagunkért. Ami megtörtént, nem tehetjük meg nem történtté – de a Robelin-féle graforajz segítségével felismerhetjük, és ártalmatlaníthatjuk.
Akár írunk, akár rajzolunk, mindenképpen megjelenünk benne mi magunk is. Megjelennek titkolt képességeink, vágyaink, félelmeink is.Leginkább a félelmeink törnek utat maguknak az írásban, vagy a rajzunkban. Minél nagyobb a félelem, annál erősebben mutatja meg jelenlétét. Ezeket a jeleket nevezhetjük néma segélykiáltásoknak is, mivel szeretnénk megszabadulni a rejtőzködő, ártó, blokkoló energiáktól. A békés lelkű ember szelíden, saját lelkének örömével éli az életét. Neki nincs szüksége mások segítségére. Ezt tükrözi írása, rajza.
Valójában a dühöngő ember is lelki békére vágyik, hiszen ő éppen a lelkét rabságban tartó negatív erők fogságától szenved, és kiáltásával, őrjöngésével, viselkedésével kéri a külvilágot, hogy segítsenek neki kiszabadulni lelki börtönéből. Így árulja el az írásunk, rajzunk is azt, ami bennünk munkálkodik. Ha olvassuk és értjük ezeket a jeleket, megtalálhatjuk a baj forrását, és az elakadásainkból kivezető utat. A Robelin-féle graforajz – vagyis a képzeletbeli kertépítés módszerével – önmagunkról kaphatunk fontos ismereteket. Mivel az elme szimbólumok használatával kommunikál, így képzeletbeli kertünket vizsgálva megfejthetjük, milyen jelzésünk mit szimbolizál.
A Robelin-féle graforajz – a képzeletbeli kertünk – és az asszociációs virágkártyák szótárt adnak önmagunkhoz.
A lélek kilenc himnusza
***
Fogalmazd meg a himnuszodat!
Kilenc versszakból álljon!
Első versszak a hála szavait zengje!
Második a belső király himnusza,
Harmadik a harcos imádsága,
Negyedik a pap zsolozsmája,
Ötödik a bölcs zsoltára,
Hatodik a tudós fohásza,
Hetedik a művész könyörgése,
Nyolcadik a szolga dicshimnusza,
Kilencedik legyen a köszönet dala!
Nem muszáj, hogy mindig
ugyanazokkal a szavakkal
„énekeld” a himnuszodat.
Csak az érzés a fontos.
Az legyen őszinte,
Legyen magasztos!
